Napjainkban igen népszerű a vállalkozások között az ún. alvállalkozóság. Oka egyszerű: adott pályázaton a (barát, ismerős, rokon jól értesült ) tehetséges pályázó nyeri a "tendert", aki (csak a hasznot kívánja lefölözni és nem ) ért az adott munka teljes kivitelezéséhez, és átlátja nemcsak a részfolyamatokat, hanem a munka egészét is. Természetesen a munkáért -illetve az alvállalkozók munkájáért- teljeskörű felelősséget is vállal, illetve azt is, hogy majd Ő rendezi a költségeket az alvállakozókkal.

Akik persze nem így látják.

Ettől hangos időnként a sajtó, már az állami beruházások terén is népszerű az,. hogy a fővállalkozó "elfelejti" kifizetni az alvállakozókat, akik csődbe mennek. Hogy miért is? Mert a saját alkalmazottaikat ki kell fizetni, a TB járulékokat szintén ki kell fizetni, a NAVnak az adóelőleget stb.
Ha nincs pénz, nem tud fizetni ő sem. A NAV pedig nem mérlegel. Tehetné, de nem mérlegel, hiszen nem tudja, hogy most valóban így történt-e, vagy csak adót kíván elcsalni. Javaslata ilyenkor az alvállakozó felé, hogy hajtsa be a fővállalkozón. Ami elvileg a NAV feladata -és hatásköre- volna. Az alvállakozónak tudniillik sem feladata sem jogköre nincs, hogy BÁRMIT behajtson az adóson.
Nem linkelek be egy cikket sem, van belőle elég.
A végeredmény kb. ugyanaz. Az alvállalkozó kifizeti a járulékokat, az adóterheket, ugyanakkor a pénzt nem kapja meg. Egy darabig fizetgeti az embereit, és ha nem tud munkához jutni, szélnek ereszti őket, és becsődöl. Jobbik esetben, mert rosszabik esetben már a járulékokat SEM tudja fizetni, ebben az esetben esélye sincs, hogy újra munkát találjon, hiszen a NAV feketelistára teszi, mint adóst. És marad a pereskedés mindkét esetben.
Namármost.

Gyakorlatilag egy törvénnyel meg lehetne oldani, "menteni" ezeket a cégeket. Nézzük, hogy a fenti folyamatban hová lehetne úgy belenyúlni, hogy az alvállakozót ne érje kár, és a fővállalkozó se érezze úgy, hogy ellene dolgozik a törvényhozás:
1. Fővállalkozó megkapja a munkát.
2. Megköti a szerződéseket az alvállalkozókkal.
(és itt jön a vezércsel)
3. Miután megállapodtak az összegben, a szerződésben feltüntetik, hogy az alvállakozónak az adott munkára kivetítve mennyi járulékot kell majd befizetnie a NAV-nak, és azt a fővállalkozó fizeti be!
A szerződésben kikötik, hogy a munka teljesítése LEGALÁBB kettő részre legyen bontva - és a fizetés is.
4. Alvállalkozó dolgozik, fővállalkozó fizet.

Miért ez a gondolat? Oka egyszerű, tudniillik a megbízóval -aki ténylegesen fizet- a fővállalkozó van szerződésben, nem az alvállalkozó. A megbízó és az alvállakozó között nincs fizetési kényszer. Maga a rendszer a fővállalkozó részéről nem okoz nagyobb terhet -feltéve, hogy nem adócsalásra stb. játszik-, mint a régi rendszerben. Ha simliskedik, úgy az alvállakozót nem éri kár, hiszen a munkájáért a fizetésének a felét megkapta (legrosszabbik esetben), a járulékterheket pedig nem neki kell befizetnie, így "kár" csak annyi éri, amennyi bért nem fizetett ki. Ugyan így is mehet pereskedni, viszont nem kap a NAVtól milliós adóbüntetéseket, és tud, ismétlem TUD újra munkát vállalni.
Ha a fővállalkozó oldaláról nézzük a dolgot, ebben az esetben neki tökmindegy, hogy egy adott egymillió forintos munkáért, amit kifizet egymilliót, ő most 600.000.-et fizet ki, és 400.000.-et a NAV-nak. Ami nem mindegy: korbáccsal fogja hajtani az alvállakozót, hogy határidőre végezze el a "minőségi" munkát, hiszen ő már kifizette az ellenérték egy részét - ergo nem fogja félúton kirúgni.

Mi várható még?
Mondjuk több bejelentett munkavállaló, hiszen az alvállalkozónak írásba kell adnia, hogy hány ember dolgozik nála.
Kevesebb per
Kevesebb kifizetetlen alvállakozó, kevesebb csőd.
így hirtelen....
Persze az is lehet, hogy ezután az alvállalkozók eltűnnek, mert nem éri meg neki őket bérelni, inkább a fővállalkozó felvesz annyi munkást, amennyi szükséges, és nekiáll maga dolgozni...

hozzászólnál?